<< vissza

Ashallyn' darkmyr Tallyn közismertebben Ash Julie Kagawa Vastündérek sorozatából.
Ash a Téli Udvar hercege. Fagyos jellem, akinek mégis sikerült meghódítani a szívét - pont egy félvérnek, azaz Meghannek. Bármit megtenne Meghanért, és felvállalja a következményeket is (lásd Vashercegnő befejezése).
Ráadásul ő a Téli Udvar hercege. Egy tündér. Aki elképesztően néz ki. Vagyis helyes, elképesztően fekete a haja, ezüstszürke a szeme...

Azt hiszem, ideje befejeznem a nyáladzást, mielőtt elegetek lenne belőlem.

Daemon Black J. L. Armentrout Luxen sorozatából.
Daemon egy beképzelt seggfejnek... tűnik az első kötetben. Viszont aki továbbolvas a másodikban, az megláthatja azt az odaadó és szeretetteljes földönkívülit, aki valójában ő, és mint ahogy az Origin borítóján is áll: felperzseli a világot, hogy megmentse a szerelmét. Én kinézem Daemon-ből hogy kiforgatná a világot a sarkaiból Katyért.
 

Daniel Altan Wing, másnéven Day Marie Lu Legend-trilógiájából.
Day egy különleges fiú, aki meglepően alacsony pontszámmal bukott meg a Próbán. Bár halottnak nyilvánították 10 éves korában, ő még mindig él és virul, és titokban segít a családjának. Bármit megtenne a szeretteiért, még úgy is, hogy June ott rúg bele, ahol tud, akár akar, akár nem.
Dayt ezért leginkább egy megvert kölyökkutyához tudnám hasonlítani, és most őszintén: ki nem ölelne és vigasztalna egy szegény kölyökkutyust? Na ugye.
És nézzünk már rá... ki meri azt mondani erre a srácra (még ha rajzolt is), hogy nem lehet beleszeretni?

A következő kedvenc a mi jó öreg, iszákos Haymitch Abernathynk Suzanne Collins Az éhezők viadala-trilógiájából.
Bár majd' mindenki Peetaért van megbolondulva, én bátran állíthatom, hogy nem a kedvencem a pékfiú - mint ahogy az a véleményeimből is kiütközik. Annál jobban megkedveltem ezt a mindig iszákos emberkét, akinek nagyon sokszor derülhettem a keserű humorán. Amiből egy most is ide kívánkozik:

"Ezek szerint senki sem között be minket. Nem árult el bennünket Plutarch, akinek fittyet hánytunk a parancsaira. Sem Boggs, akinek Gale eltörte az orrát. Sem az operatőr bogarak, akiket bevittünk a tűzvonalba. Sem Haymitch, aki… Várjunk csak egy pillanatot. Haymitch gyilkos vigyorral rám néz, majd negédesen így szólt:

– Bizony-bizony, nagy kár lenne, ha elveszítenénk a mi kis Fecsegőposzátánkat. Pont most, amikor végre elkezdett énekelni.

Elhatározom, hogy semmi szín alatt nem maradok kettesben Haymitchcsel, mert szemmel láthatólag bosszúra szomjazik amiatt a hülye fülhallgató miatt."

---

Le se tagadhatom, hogy a legkedvencebb könyves szépfiú számomra James Carstairs, vagyis Jem Cassandra Clare Pokoli szerkezetek-trilógiájából és most nem spoilerezek.
Jem a legjobb ember, akivel valaha találkoztam, és csakúgy, mint Dayt, őt is legszívesebben jó erősen magamhoz szorítanám és mondogatnám neki, hogy minden rendben lesz, és hogy meg fog gyógyulni.
Úgyhogy teljes mértékben letaglózott, amikor az történt vele, ami, még ha ez az ő szempontjából csak javított a dolgokon.

Azt hiszem, a 2015-ös könyvek fiú főhőseinek James Carstairst kell majd felülmúlniuk. De lehet, hogy nem tudják, mert még ebben az évben is fogok róla olvasni, van egy olyan érzésem. És az az olvasás nem újraolvasás lesz.