Twilight (Twilight saga #1) Könyvmolyképző kiadó, 2008 keménykötés | puhakötés | díszkötés | filmborítós zsebkönyv 504 oldal Mersz szeretni? Az életed árán is? Forks fölött mindig felhős az ég. Bella Swan, az érzékeny, zárkózott lány afféle önkéntes száműzetésre ítéli magát, amikor ide költözik apjához. Bella alapjáraton is mágnesként vonzza a bajt, ezúttal azonban nem csak a "mindennapi" csetlések-botlások fenyegetik. Hanem Ő. Ő, akinek aranyszín szeme van, titokzatos, szeszélyes, kiszámíthatatlan, félelmet keltő és biztonságot sugárzó. Ő, akit Edwardnak hívnak, mint valami ódivatú regény hősét. Ő, aki megmenti az életét. Ő, aki mégis a legnagyobb veszélyt jelenti Bella számára. Az indián rezervátumban furcsa, félelmetes mesék keringenek. És egy nap a legenda megelevenedik.

Bella Swan újonnan költözött Forskba, ahol az iskola első napján máris megismerte az aranyló szemű, csodálatos Edward Cullent. Tiltott szerelem első látásra az ő történetük, ami egy világot hódított meg magának.

Történet

- Menj innét, Edward! – ordítottam rá, aztán berohantam, és képébe vágtam az ajtót. Edward szinte bambán nézett utánam.
– Te vagy az, Bella? – Charlie már egy ideje ott téblábolhatott a nappaliban, azonnal ott termett.
– Hagyj békén! – bőgtem, mert most már megállíthatatlanul ömlött a könnyem. Fölrohantam a lépcsőn a szobámba, bevágtam az ajtót, és kulcsra zártam. Az ágyamhoz rohantam, és a padlóra hasalva kihalásztam alóla az útitáskámat. Aztán gyorsan benyúltam a matrac alá rejtett, összecsomózott öreg zokniért, amelyben a spórolt pénzemet dugdostam.
Charlie már ott dörömbölt az ajtómon.
– Bella, jól vagy? Mi ez az egész? – rémüldözött.
– Megyek haza! – kiabáltam, és a hangom éppen a megfelelő ponton csuklott el.
– Bántott téged? – Charlie már nem annyira rémült volt, mint inkább haragos.
– Nem! – sikítottam néhány oktávval magasabban. A sublótnál már ott állt Edward, és némán, találomra egymás után rángatta ki a ruháimat.
– Szakított veled? – kérdezte Charlie tanácstalanul.
– Nem! – kiáltottam elfulladva, miközben az összes ruhát belegyömöszöltem a táskámba. Edward egy újabb fiók tartalmát kezdte odahajigálni nekem. A táskám most már rendesen megtelt.
– Mi történt, Bella? – Charlie újra dörömbölni kezdett.
– Én szakítottam vele! – zokogva ráncigáltam a táskám zipzárját. Edward ügyes keze félretolta az enyémet, és simán behúzta. Aztán gondosan eligazgatta a táska pántját a vállamon.

Ha megkéselnek se nagyon tudom elmondani, hogy ennek mi volt a lényege. Van egy lány, aki újonnan költözött át egy városból egy eldugott kis porfészekbe, ahol megtalálja élete szerelmét. Ennyi.
Nyúlik, mint a rétestészta, mivel az első fejezetben Bella elmondja a költözködést, a másodikban az első iskolanapot és Edward Cullen is feltűnik, a harmadikban Edward eltűnik és Bella szenved, az ötödik fejezettől meg elkezdenek közeledni egymáshoz. Köbö. Van egy lassú, és tényleg nagyon lassú felvezetése ennek a történetnek, sokszor kellett megállnom akár egy fejezet első oldala után is. Bezzeg az utolsó hat-hét fejezet! Le kellett állnom. Meyer szerintem szánt szándékkal tette meg azt, hogy háromszázötven oldalon keresztül kínozza a népet, majd a maradék százötvenbe belerakja a feszültséget. Aminek a legvégén természetesen jön a Happy End. Esetleg nem lehetett volna folyamatosan, ugyanolyan ütemben az első oldaltól adagolni az izgalmakat? Elvégre…
Bella megérkezik Forksba. Bella megismeri Edwardot. Edward elszigetelődik Bellától. Bella négy napon át szenved. Bellát majdnem elgázolják. Edward megmenti Bellát. Szünet. Bella elmegy a barátosnéivel shoppingolni. Bellát meg akarják erőszakolni. Edward megint megmenti Bellát. Szünet. Bella megismeri Cullenéket. Edward elviszi Bellát a házi baseball-meccsükre. Jön három vérszomjas vámpír. Az egyik el akarja kapni Bellát. Macska-egér játék. Bella majdnem meghal. DE Edward megmenti.
Szóval, ezt az egészet (a fenti, fehér betűs, spoileres részt) átlag 20 oldal/fejezetre kell számolni, és Meyer rengetegszer írja le UGYANAZT Edwardról. Próbálja húzni a hosszt a leírásokkal, de ez nem igazán megy neki.
A másik problémám az, hogy óriási nagy blődségeket vagy egymásnak ellentmondásos mondatokat ír a könyvben. Példák (Idézet – az én gondolataim):

1. Az iskolát könnyen megtaláltam, pedig még soha nem jártam ott.
Egy mondattal később…
Első ránézésre senki meg nem mondta volna róla, hogy iskola. Ha nincs ott a tábla, Forksi Középiskola felirattal, simán elmegyek mellette.

2. Sose hazudtam valami ügyesen.
Tizenhárom oldallal később
Megpróbáltam diplomatikusan válaszolni, de többnyire folyékonyan hazudtam.

3. Kinyitottam az ablakot – meglepődtem, milyen simán nyílik, meg se nyikordult, pedig sok éve nem nyitotta ki senki -, és beszívtam a viszonylag száraz levegőt.
Ha évek óta nem volt kinyitva az az ablak, akkor ott nem penésznek, párának és dögrovásnak kéne lennie a szellőztetéshiány miatt?

4. A vércukorszintem az egekbe szökött, ahogy lassan ráébredtem, milyen veszélyben forogtam.
Mondjuk az a vérnyomás, de ennyi baromság után már mindegy…

5. Csöndes nevetésétől rázkódott alattunk az ágy.
Azt meg hogy?

6. A bőre olajbarna a jellegzetes sápadtság alatt.
Asszem’ ehhez már végképp gyér a fantáziám…

Ezek mellett már eltörpültek számomra az olyan baromságok, miszerint Bella egy oldal alatt hirtelen megtanult tájékozódni, vagy a “selyemsima” kifejezés, és persze az uniszex esőköpenyek..

Szereplők

- Mit akarsz tudni?
– Cullenék örökbe fogadtak? – kérdeztem.
– Igen.
– És mi történt a szüléiddel? – kérdeztem pillanatnyi habozás után.
– Már régen meghaltak. – A hangja tárgyilagos volt.
– Sajnálom – motyogtam.
– Nem is igazán emlékszem rájuk. Most már régóta Carlisle és Esme a szüleim.
– És szereted őket. – Ezt nem kérdeztem, hanem állítottam, annyira nyilvánvaló volt abból, ahogy beszélt róluk.
– Igen. – Elmosolyodott. – Náluk jobb embert elképzelni sem tudnék.
– Akkor szerencsés vagy.
– Tudom.
– És a testvéreid?
A műszerfalon lévő órára pillantott.
– A testvéreim, Jasperről és Rosalie-ról nem is beszélve, nagyon mérgesek lesznek, ha még sokáig kell ácsorogniuk az esőben énrám várakozva.

A legértelmesebb karakter talán Jacob. Jake, mert még nem sokmindent tudunk róla.. Bellát fent már kiveséztem. Meyer írtó nagy blődségeket beszél a nevében, amikből az ablakot meg a vércukrot már tényleg nem tudtam lenyelni.
Bella a legbénább, legszerencsétlenebb karakter a Föld kerekén. És ő is ezt mondja. Kisebbségi komlpexusnak hívják ezt. Ennek örömére, elmondja, hogy nem tud hazudni. Húsz oldallal és egy nappal később már folyékonyan! De száz oldallal arrébb hopp, Bella megint elfelejtett… ugyan, hagyjuk már! Ahogy a tájékozódást is.. nem tudja, merre van, aztán hirtelen kitalálja, hogy ő kelet felé megy? És ezt nem felejtette el! Vagyis a könyv maradékán keresztül már tud tájékozódni!
Edward.. sok róla a leírás. Nem is számoltam már össze, hányszor kerül megemlítésre sápadtfehér bőre, aminek mégis van egy halvány kis színe… néha előbukkan belőle az 1901-es úriember, de ez ritka.
Jacob Bella régi barátja, egy indián kölyök, aki csak “kellék” a történetben, a vérfarkas indiánok (igaz, itt még csak eredeztetik magukat a farkasoktól) törzsfőnökének a fia. Ráadásul ezek az indiánok csak kinézetre azok, tulajdonságra normális, napjainkbeli emberek.
Edward testvéreit egy kicsikét jobban megismerjük, és így, elsőre nekem Alice a legszimpibb. Ne kérdezzétek, miért, mert nem tudom.
Bella barátnői és az iskola tanulói pedig elhanyagolható részei a történetnek. Jellemtelen sablonfigurák.

Világ

Az út mindkét oldalát puszta falak szegélyezték, nem volt rajtuk sem ablak, sem ajtó. A távolban, két útkereszteződéssel odébb, közlekedési lámpákat láttam, autókat és gyalogosokat, de túlságosan messze voltak. Főleg, hogy a nyugati oldalon, az utca közepe táján ott támasztotta a falat a másik két férfi a vidám kvartettből, és izgatott vigyorral lestek, ahogy kővé dermedek.
Rádöbbentem, hogy nem követtek.
Hanem tereltek.

Ma és itt játszódik. Forks is létezik, Phoenix is.. de vámpírok, azok nem léteznek, mint tudjuk. Én legalábbis nem hiszek bennük. Ezen kívül nincsen semmi extra a sztoriban. A vámpírok tulajdonságai átlagosak: jobb hallás-szaglás-látás természetesen, hegyesebb és nagyobb szemfogak… ja, és ragyognak a napon! Meg néhánynak van pár különleges képessége!
Összeségében, ha nem Meyer írta volna ezt a könyvet, meg ha nem Twilight (amire azonnal beindult a hibakeresőm) lenne a címe, talán még ki is tudtam volna a sztorival békül.

És végül az a két szerencsétlen idézet, amik megnevettettek:

- Csillapíts le, légy szíves! – parancsolt rám.
– Bocs, de nem értem. Mit csináljak? Hangosan kifújta a levegőt.
– Egyszerűen csak fecsegj, mindegy, miről, amíg megnyugszom! – noszogatott most már érthetőbben, aztán lehunyta a szemét, és megmasszírozta az orrnyergét.
– Ööö… – Vadul törtem a fejem, miféle lényegtelen dologgal rukkoljak elő. – Holnap még az első óra előtt el fogom gázolni Tyler Crowley-t. Ez megfelel?

- És mit fog gondolni, ha holnap nem kerülsz haza?
– Fogalmam sincs – feleltem hűvösen. – Tudja, hogy holnapra terveztem a nagymosást. Talán azt hiszi majd, hogy belefulladtam a mosógépbe.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés