Dnyevnoj dozor (Dozor #2) Metropolis Media, 2007 410 oldal A mai Moszkva utcáin, a hétköznapi emberek számára szinte láthatatlanul, a Setét és a Fény erői vetélkednek. Ezeréves szerződésük értelmében az Éjszakai és a Nappali Őrség felváltva gondoskodik a két oldal közötti egyensúlyról. Amikor az Inkvizítorok pártatlan bíróságától ellopnak egy nagy erejű mágikus tárgyat, a következmények beláthatatlanok, és mintha mindez még nem lenne elég, a szálakat egy reménytelennek tűnő szerelem is bonyolítja egy ifjú boszorkány és egy varázsló között, és akkor még nem beszéltünk a gyilkosságról, amely vérbosszúért kiált.

Az Éjszakai Őrség után már nem vártam semmit a könyvtől. És ez elérte nálam azt, hogy megkedveljem.

Az első történetben Alisza Donnyikova, Zavulon ex-nemex-barátnőjének szemszögéből ismerjük meg az Éjszakai Őrség utolsó jelenetétől eltelt egy évvel későbbi történéseket. Az Éjszakai őrség elfogott egy pénzért bűvészkedő Setét boszorkányt, a Nappali őrség pedig igyekszik visszaszerezni a banyát. Az akció következtében Alisza teljesen legyengül, és Artyekbe, az úttörő-táborba küldik regenerálódni. Ugyanebben az ütközetben kényszerül a Fénypárti Igor Tyeplov szintúgy Artyekben nyaralni. Mivel mindketten elvesztették az Erőt, nem ismerik fel egymásban az ellenséget és fellobban a szerelem lángja…
A második történet főszereplője Vitalij Ragoza, egy ember, akit a Homály ruházott fel Másféle erőkkel, így Tükört készítve belőle. A Setét oldalán áll, mivel a Fénypártiak jelentős előnyhöz jutottak, megbontva így a Fény és Setét közti egyensúlyt. Vitalij feladata megállítani a Fénypártiak döntő akcióját, visszaállítva az egyensúlyt.
A harmadik történet során a Fénypárti Antont és a Setét Edgart Prágába küldik, az első történet folyamán lefolyt Párbaj utóhatásaként szolgáló “bírósági eljáráson” a másik oldalt állítsák be bűnösnek. Mivel a 2000-es év közeledett a világvégével és az Antikrisztussal, mindkét mágus próbálja kideríteni, főnökségük mire készül. A két nyomozás során mindkét Másféle egy olyan akciót vél felfedezni, amit meg kell állítani.

Az első történetben két fejezet után tudtam, hogy Alisza lesz a fülszövegben feltüntetett Setét, és máris tizenkettő-egytucat végkifejletet eszeltem ki. Viszont a szereplőváltás kicsikét megviselt, és sokszor jutottam oda, hogy vissza akarom kapni Antont. Nem kaptam.
Azzal viszont tökéletesen megszerettette magát a történet velem, hogy az utolsó oldal a lap aljáig tart. És a történet annyira nyitva hagyja a végét, hogy automatikusan lapoztam tovább, hogy “na, mi lesz a vége?” – és ekkor rá kellett döbbennem, hogy a kövi oldal üres. Jött a “MÉG” lámpácska a fejemben, dehát, a papír az papír, nem fog még odakölteni magára két befejező sort, mentem tovább.
A második történetben szereplőváltás történik, és főhősünk ugyanúgy szeret minidiszk-lejátszón zenét hallgatni, mint Anton. Ez egy picikét kárpótolt. Főhősünk abszolút amnéziásan kerül a világba, de szép lassan visszajönnek a szükséges emlékek. Nem is emlékek, inkább itinerek. Ez alapján teljesen kimerítjük a Fénypártiak egyik Hatalmas Varázslónőjét, Szvetlánát… majd egy nagyon erős Setét talizmán jut hozzánk, amit azonnal vissza kell szolgáltatni az Inkvizícióhoz. És utána meghalunk…
Vitalij az Anton-féle hozzáállásával nyert meg, meg mert Setét párti. Ennyi.

A harmadik történetnek nincs főhőse. E/3-ban íródott, ami kicsit bánt, de eddig se tette meg az író, hogy váltogasson a mesélőkkel, úgyhogy mégis így jó ez. Nagyon szerettem, amikor Igor és Anton elmélkedtek, de Edgar gondolatmenetét még inkább. A végén pedig, a “bíróságon” nem volt egy oldal se, amin ne röhögtem volna.
Geszer gyanúsítása, Geszer reakciója fenomenális volt. Zavulon gyanúsítása, Zavulon reakciója pedig.. oltári! Mindkét főnök tökéletes alibit talált, Zavulon meg egy kicsit átvert engem is. Nem akarom elfogadni, hogy Edgar gondolatmenetének egy betűje se igaz! Fenébe…
A legeslegvége pedig… Alisza megidézése, szuper. A tárgyalás utáni beszélgetés pedig.. Anton értetlenkedése… imádtam!

Köszönöm Mr. Lukjanyenko, most nem estem pofára, és még meg is szerettem a könyvet! (lehet, hogy újra kéne olvasni az Éjszakai Őrséget???)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés