Le Fils de la lumiere (Ramses #1) Eur�pa kiad�, 2011 362 oldal M�lys�ges m�ly a m�ltnak k�tja, kimer�thetetlen az emberi eml�kezetnek t�rh�zat. Van h�t hov� al�sz�llania, van honnan mer�tenie Christian Jacqnak, a mai francia irodalom egyik legsikeresebb bestseller szerz�j�nek, a t�rt�nelmi kalandreg�nyek tal�n legn�pszer�bb m�vel�j�nek. Jacq szinte valamennyi reg�ny�ben az �kori Egyiptom oly sok �r� k�pzelet�t megihlet� mes�s-misztikus vil�g�t t�masztja fel. Monument�lis Ramszesz-pental�gi�j�ban az �jbirodalom harmadik f�ra�j�nak, II. Ramszesznek a kor�ba kalauzolja az olvas�t, annak az uralkod�nak az �lett�rt�net�vel ismertet meg, akinek kem�ny k�zdelmek �r�n siker�lt �jra naggy� tennie egyiptomot, visszaadnia e csod�s birodalom hajdani f�ny�t-dics�s�g�t. �m a sorozat els� k�tet�ben Ramszesz m�g csak tizenn�gy �ves ifj�, akinek test�t �s lelk�t pr�b�l� tettekkel kell bizony�tania apja, Sz�ti, Egyiptom nagyhatalm� ura el�tt, hogy alkalmas, mindenkin�l – f�leg ravasz, sz�m�t�, k�pmutat� fiv�r�n�l – alkalmasabb az „emberf�l�tti feladatra”, H�rusz isten f�ldi megtestes�t�j�nek, a f�ra� posztj�nak bet�lt�s�re. az ifj� herceg apja k�v�ns�g�ra megk�zd a vad bik�val, r�szt vesz a leg�d�zabb k�ls� ellens�g, a hettit�k elleni harcban, a n�biai l�zad�s lever�s�ben, haj�zik a N�luson, vad�szik a sivatagban, dolgozik �rnokk�nt, aranyb�ny�szk�nt, hal�szk�nt, j�r a szent�lyek, templomok legrejtettebb termeiben, saj�t szem�vel l�tja a luxori, karnaki �p�tkez�seket, saj�t kez�leg faragja k�veit. S k�zben ezer vesz�ly leselkedik r�, ezer csapd�t kell elker�lnie e hol kalandreg�nybe ill�en izgalmas �s fordulatos, hol misztikusan sejtelmes �s h�tborzongat�, hol krist�lyosan tiszta �s andal�t�an �rzelmes, a sz� klasszikus �rtelm�ben vett nagyreg�nyben.

Egy t�rt�net az �kori Egyiptom egyik legnagyobb uralkod�j�r�l – kell enn�l t�bb?

Ramszesz 14 �vesen tal�lkozik el�sz�r apj�val, a f�ra�val, mikor az a bikapr�ba el� �ll�tja a fi�t. Ramszesz megbukik, de b�tors�g��rt cser�be nem kell sz�m�zet�sbe vonulnia. Ugyanezen az �jszak�n sz�kik ki h�v�s�ra t�bb t�rsa is a memphiszi elit iskol�b�l, a Kapb�l egy kis iszogat�sra. Ez az �jszaka az utols�, amit az int�zm�ny falai k�zt kell t�lteni�k – m�snap m�r megkapj�k feladataikat, mindenki a hozz� m�lt�t. M�zes egy h�rembe megy dolgozni, �sa diplomata lesz, Sz�tau kergetheti a k�gy�it, Am�ni �rnokseg�d lesz – Ramszesznek viszont semmi sem jut. Folyamatosan rem�nykedik a bikapr�ba alapj�n, hogy apja kinevezi �r�k�snek b�tyja, S�nar helyett, aki a legjobb p�lda a beh�zelg� sz�hoz a sz�t�rakba. A kinevez�s csak-csak nem j�n, Ramszesz viszont megtal�lja els� szerelm�t, Iszetet, kir�lyi �rnok lesz, Am�ni pedig a titk�ra, emellett egyre t�bbsz�r tal�lkozik Sz�tivel – mik�zben a cselsz�v� b�ty pr�b�lja min�l hamarabb f�lretolni az �tb�l �ccs�t.

Az abu szimbel-i templom bej�rata

Tetszett a t�rt�net. A r�vid fejezetek miatt gyorsan haladtam, amire r�seg�tett a betegs�g is. Mindig annyi a besz�d �s a cselekv�s, amennyi kell, semmivel se t�bb. B�r az �kori Egyiptom a helysz�n, az �r� �gyesen vegy�tette a mai besz�det az emelkedettebb hangnemmel (de nem kell zsolt�r- �s misesz�vegekre gondolni!), nagyon k�nnyen bele�ltem magamat a k�nyv vil�g�ba. Az els� r�sz n�gy-hat �vet tartalmaz, viszont nem volt mindig egy�rtelm� a sz�momra, mikor mennyi id�s is Ramszesz. Nem figyeltem az els� alkalmat, amikor Sz�ti uralkod�s�nak �veinek sz�m�t eml�tett�k, viszont ez az egyetlen kapaszkod� – meg a befejez�s, ahol sz�mszer�s�t�s is ker�lt a t�rt�netbe. Ezid� alatt viszont sok minden t�rt�nik, �s van egy esem�ny, ami �t�vel az eg�sz k�nyv�n, b�r id�k�zben a h�tt�rbe szorul – egy cselsz�v�s felder�t�se, ami csak egy �jabb �spisk�gy�t leplezett le. Nem fontos sz�l, de tudni fogjuk, ki mennyire van mellett�nk vagy ellen�nk.

Ramszesz egy forr�fej�, �rzelmek �ltal ir�ny�tott fi� a t�rt�net elej�n, aki nem t�ri az igazs�gtalans�got, viszont a na�vs�ga v�gig megmarad. Megfontoltabb lesz, de ugyan�gy els�re hisz mindenkinek – �s csak Sz�ti figyelmeztet�s�re lesz �vatosabb (a k�vetkez� r�szekben, rem�lem).
Iszet teljesen m�s, mint amit a k�zv�leked�s mond r�la, de �reztem, hogy n�ha megrend�lt a bizalma Ramszeszben – a v�ge fel� S�narnak k�sz�nhet�en. Vakon szereti Ramszeszt, �s nem t�g�t mell�le akkor sem, mikor a herceg ink�bb S�narhoz terelgeti.
Am�ni sem t�ri az igazs�gtalans�got, de eg�szs�ge nem a leg�pebb, ahogy fizikai ereje sem, �gy �rnoki �ll�sa t�k�letes a sz�m�ra – a k�s�bbiekben pedig mint Ramszesz szand�lhord�ja �s titk�ra lel �ll�sra. Ur�val ellent�tben viszont v�gig r�sen van, �s nagyon j� emberismer� – �m a volt bar�tok igazi val�j�t � se ismeri fel.
M�zes ismer�s n�v lehet – a Bibli�b�l, �s igen, �r�la van sz� itt is. K�v�ncsi voltam, mikor tal�lok egyez�st a val�di M�zessel (eddigi ismereteim alapj�n), viszont ez m�g nem igaz�n j�tt �ssze.
�sa a diplomata, aki azt szolg�lja, aki hatalmon van – teh�t sim�n Ramszesz ellen megy, ha �gy hozza az �rdeke. Pfuj. Belefolytan�m a N�lusba.
Sz�tau pedig a hatalmat a k�gy�kban tal�lja, akiknek m�rg��rt j�r-kel a sivatagban, �s ebb�l is szerzi kenyer�t. Am�nivel egy�tt �szint�n t�mogatja Ramszeszt, �s � se hisz mindenkinek azon nyomban – s�t, egy�ltal�n nem b�zik senkiben sem.
S�nart legsz�vesebben belefojtan�m a h�j�ba. Ekkora egy felfuvalkodott d�g�t! �pp’hogy fel b�r �llni, �s k�veteli mag�nak a hatalmat. Nem hangosan, szembet�mad, hanem sz�p csendben, lesb�l, h�tulr�l. �s a naiv �ccse m�g hisz is neki.
Sz�tit �s Tuj�t siker�lt megkedvelnem, s�t, b�nom a f�ra� hal�l�t a k�nyv v�g�n. Viszont sz�ks�ges volt, elv�gre m�shogy hogy ker�lt volna Ramszesz tr�nra…? Mindig tiszt�n l�tott �s nem engedte mag�t �tv�gni, �s a kis bajkever�kkel nem is t�r�d�tt – fulladjanak bele a saj�t hib�jukba. A kir�lyn� �s a kir�ly k�zt szoros a kapcsolat, �rzik egym�st, tudj�k, mikor van a t�rsuk bajban – tetszett, hogy Tuja nem zavart m�ris felder�t�csapatot Ramszesz�k ut�n, b�zott a f�rj�ben is a fi�ban – na meg a meg�rz�seiben.

A luxori templom maradv�nyai

B�r �rdekes lehet, hogy a misztikum �s a val�s�g egym�s mell� van �ll�tva, nagyon j�l megf�rnek. J�l visszaadja az �kori Egyiptom hiedelemvil�g�t, szinte egyek lesz�nk mi, olvas�k is a n�ppel, b�zunk �s Istenk�nt tisztelj�k a f�ra�t, aki megv�d minket a k�ls� rosszt�l. A t�rt�nelem �letre kelt – sz� szerint.

Ahogy a f�ra�t a falfestm�nyeken Oziriszk�nt, a Napistenk�nt �br�zolj�k, illetve ahogy fia, H�rusz is a F�ny fia, �gy tal�lhat� meg ugyanez a kapocs Sz�ti �s Ramszesz k�z�tt is. Csod�latos.

�sszegz�sk�pp: gy�ny�r� t�jak, intrik�k �s �rul�sok, mer�nyletek �s Ramszesz, teh�t mindenkinek, aki egy kicsit is szereti Egyiptomot, nagyon aj�nlom!

Tetszett, de valami hi�nyzott

P�rbajPlusz

Most k�t dolgot hoztam el nektek: Hieroglif�b�c�t �s Ramszesz nev�t hieroglif�kkal, illetve arab bet�kkel �s leford�tva is.

Hozz�sz�l�sok megjelen�t�se

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s